Szebb lesz a bőröd párásító készülék használata mellett

Egy párásító készülék használata nem csak télen teszi egészségesebbé és szebbé a bőröd, érdemes egész évben ügyelni a megfelelő páratartalom beállítására.

Hogyan hat a bőrünkre a száraz levegő?

Tudod jól, hogy a száraz, töredezett bőr viszkető, szinte fájdalmas érzése a szervezet kiszáradásának egyik korai jele. Szinte kívülről fújjuk, hogy naponta hány liter folyadékot kell vagy kellene meginnunk ahhoz, hogy testünk vízháztartását megfelelő szinten tudjuk tartani. Legalább ilyen fontos lenne a külső hidratálás is – a megfelelően párás környezet biztosítása szervezetünknek a nap 24 órájában. És mi a valóság? Elkeserítő…

A lakások levegője legtöbbször meg sem közelíti az ideálisnak mondott páratartalmat. A szervezetünk számára az ideális páratartalom 50-60 százalék lenne – helyette jó, ha 30-40 százalékos relatív páratartalmat mérhetünk otthonainkban. Hasonló, vagy még rosszabb a helyzet az irodákban és más munkahelyeken is.

A lakásban ugyanis a főzés, fürdés, mosás mind növeli a levegő páratartalmát, még ha nem is elegendő mértékben. A munkahelyek többségének azonban ennél sokkal szárazabb a levegője. Az irodai, vagy műhelykörnyezet levegője folyamatosan száraz, s naponta 8-9 órát tartózkodunk ebben a környezetben.

Bőrünk ezt az alacsony páratartalmat folyamatos kiszárításként éli meg. A bőr nedvességtartalma csökkenésével csökken a rugalmassága. A túl száraz bőr viszketni kezd, berepedezik, érdes tapintásúvá válik. A túl száraz bőr sérülékenyebb, kevésbé ellenálló a kórokozókkal szemben – ami azért különösen veszélyes, hiszen bőrünk a test első védelmi vonala.

A bőr sérülékennyé válása bőrbetegséghez, allergiához, gyulladásokhoz, súlyosabb esetben ekcémához vezethet. Mindennek a veszélye csökkenthető a megfelelő hidratálással és a magasabb páratartalmú környezet kialakításával is.

Hogyan működik a párásító készülék?

Az otthoni párásításhoz három készüléket használhatunk: melegpárásító, hidegpárásítót és ultrahangos hidegpárásítót.

A melegpárásító készülékben egy fűtőszál folyamatosan forralja a vizet, s a keletkező forró gőzt engedi ki a szoba levegőjébe. Előnye, hogy a vízben levő szennyeződések semmilyen körülmények között nem jutnak be a légtérbe, hiszen a víz gőzzé válik, elpárolog, így semmilyen porszem vagy mikroorganizmus nem maradhat benne. Hátránya a magasabb energiafogyasztás, hiszen a vizet folyamatosan forralni kell.

A hidegpárásító a legegyszerűbb készülék: beszívja a levegőt és azt ütközteti egy vízfelülettel. A gyorsan mozgó levegő felvesz annyi vizet, amennyit tud. A párásítás mértékét itt nem lehet szabályozni.

Az ultrahangos hidegpárásító a legkorszerűbb párásító készülék. A tartályban tárolt vizet ultrahangos technikával apró szemcsékké porlasztja, majd ezeket a szemcséket szétszórja a levegőben. A nagyon kicsi, néhány mikrométer méretű szemcsék pillanatok alatt elpárolognak a helyiség levegőjében.

Létezik-e túlpárásítás?

Elvileg egy helyiség páratartalma akár 100 százalékig is növelhető. 100 százalékos relatív páratartalomról akkor beszélünk, ha a levegő annyi vizet tartalmaz, amennyit csak az adott hőmérsékleten képes megában tartani. Ha még több víz kerül a légtérbe, az már kicsapódik, megjelenik például a falakon, az üvegfelületeken.

A párásító készülékek napi néhány órányi használatával gyakorlatilag túlpárásítás nem fog bekövetkezni. Ha biztosra akarsz menni és szeretnéd pontosan tudni, hogy milyen páratartalmú lakásban tartózkodtok, akkor szerezz be egy páratartalom-mérőt, mely folyamatosan pontosan megmutatja az adott helyiség relatív páratartalmát.

Érdemes a párásítás napi időtartamát úgy beállítani, hogy a helyiségben a relatív páratartalom 50-60 százalék között maradjon. Ez a mértéké lesz a leginkább kényelmes az ott lakóknak és ezzel teszed a legtöbbet a bőröd egészségéért is.

Megnézem a párásítókat!