Öntsünk le tiszta vizet a torkunkon, de mennyit is?

Milyen vizet igyak, lugosat vagy ihatok buborékosat, savasat is?
Tényleg hatékonyabbak a babáknak/kisgyerekeknek késztett vizek?

Mi a helyzet az ásványvizekkel?

Hány liter vizet kell/ajánlott/érdemes/szükséges meginni?
Van minimális vízivási mennyiség és maximális vízfogyasztási mennyiség?

Amit mindig IS tudni szerettél volna a vízfogyasztásról, de sohasem merted megkérdezni. Persze, ha volt egyáltalán kitől?

Ugye, Te is szembetalálkozol gyakran azzal nyomasztással, hogy igyál elég, nem is elég, inkább sok-sok vizet.

Ha nem iszol meg legalább másfél/kétésfél/három liter vizet, akkor nem is vagy egészséges ember.

Közben persze az sem evidens, hogy milyen vizet, mikor és mennyi idő alatt iszol/kortyolsz.

Egy idő után azt godolod, nosza, s veszel magadnak egy design kulacsot, palackot, okos palackot (ebből is vannak már smartok), nekilátsz rendzserben és rendszeresen inni - persze szigorúan csak vizet, csapvizet.

Ha nagyon terndi vagy, a telefonos is kezelésbe veszed, és keresel/letöltesz rá egy/kettő/három alkalmazást, hogy ne maradjon rejtve a vízivási szokásod sem, s el se felejtődjék.

Majd jönnek a google reklámok, vagy Facebook remarketing hirdetések, amelyek a keresési szokásaid miatt felajánlják, hogy igyál inkább gyümölcslevet, vagy igyál kevesebb vizet (vagy többet!), s aztán a kezdeti lelkesedésed alábbhagy, azonban a bizonytalanságod egyre fokozódik. Nem, most nem a nemzetközi helyzet, most a vízfogyasztási bizonytalanság fokozódik ;-)

Akkor hogy is van ez?
Az sem mindegy, hogy egészséges vagy-e, esetleg beteg, hogy férfiből, vagy nőből vagy-e, hogy milyen a viszonyod a testsúllyal (pehely, közép, túl, vagy túlontúl-túlsúlyos vagy ...)

Lássuk, mi az, ami tudható, s mi az, ami nem.

A) Kezdjük azzal, hogy milyen hatással van a szervezetünkre, ha nem csordogál le annyi víz a torkunkon, mint amennyire szükségünk van?

Nagyjából a testünknek a 60–70 százaléka vízből tevődik össze.

Ez praktikusan azt is jelenti, hogy például egy 72-75 kilós ember esetében, körülbelül 1 literrel kevesebb víz, netán ugyanennek az 1 liter folyadéknak az elvesztésejárhat kellemetlen tünetekkel (rossz közérzet, fejfájás (migrén), szédülés, szájszárazság, a vér besűrűsödése.

Ebből pedig az következik, hogy akár 2-3 százalékos folyadékvesztés elegendő lehet ahhoz, hogy kifejezetten rosszul, de legalábbi kevésbé jól érezzük magunkat a bőrünkben.

Apropó, bőr. A száraz bőr, a repedezett sarok, min-mind utalhat arra, hogy nem fogyasztunk elegendő vizet, vagyis nem vagyunk eléggé hidratáltak.

 
B) Ok, de milyen vizek kerüljenek a poharunkba, kulacsunkba, palackunkba?

Forrásvíz: eredendően természetes állapotában emberi fogyasztásra való és kész víz. Azért ha nem palackozva vásároljuk, nézzük meg, hogy biztosan iható-e (általában igen, de jobb a biztonság!)?

Az ásványvizes flakonokon különböző infókat találunk.
Ilyent például, hogy „természetes ásványvíz”: ez a fajta víz védett, felszín alatti víztartó rétegből (jellemzően egy vagy több természetes vagy mesterségesen feltárt forrásból esetleg kútból származik). Tulajdonsága, hogy  szennyeződésmentes, ásványi anyag- és nyomelem-tartalma, valamint további  alkotóelemeinek következtében egészségügyi szempontból kifejezetten előnyös tulajdonságokkal rendelkezik, és egyértelműen megkülönböztethető az ivóvíztől.

Vagy ilyent például, hogy „szikvíz”. A szikvíz szén-dioxiddal dúsított ivóvíz, amelyet jelemzően szifonfejes csomagolásban vagy palackban hoznak forgalomba.

Vagy pedig ilyeneket, hogy "ízesített" "dúsított", 'ízesített és dűsított" vagy "dúsított és ízesített” víz.
Ezek pedig olyan természetes ásványvizek, forrásvizek vagy ivóvizek, amelyeket dúsítással és/vagy ízesítéssel készítenek el.

A megnevezésben nem lehet pusztán a "víz" szót használni, egyúttal jelezni kell azt is, hogy milyen „természetes ásványvíz vagy forrásvíz vagy ivóvíz alapú ital”-ról van szó.

A terméket engedélyezett adalékanyagokkal, jellemzően szén-dioxiddal dúsítják, és/vagy különböző aromákkal ízesítik (további és bővebb információk megtalálhatóak a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség honlapján. 


C. Mennyi vizet igyak, s azt milyen gyakorisággal?

Ami vitathatalannak tűnik, az az, hogy átlagosan egy felnőtt embernek naponta tíz testsúlykilogrammonként mintegy 3,5-4 dl folyadékot kell bejuttatnia a szervezetébe. Maradva az előzőekben említett példánál, ez azt jelenti, hogy egy 72-75 kilogram súlyú embernek 28-30 decilitert kell elfogyasztania. (lásd még hivatalos fórumok)
Kisebb embereknél, gyereinknél a napi folyadékszükséglet a alábbiaknak megfelelően alakul:
1–6 hónapos korban 190 ml/testtömegkilogramm;
6–12 hónapos korban 800–1000 ml
1–2 éves korban 1100–1200 ml
2–3 éves korban 1300 ml
4–8 éves kor között 1600 ml
9–13 éves korban (fiúk) 2100 ml
9–13 éves korban (lányok) 1900 ml
14 éves kor felett 2000–2500 ml

Ehhez jön még az is, hogy a folyadékszükséglet függ az évszakoktól és az időjárástól is. Példának okáért forró nyáron is más (akár elérheti a másfél, kétszer akora mennyiséget is) és télen is más.

Vannak szakemberek és hozzáértők is, akik végtelenül egyszerű javaslatal állnak elő a vízfogyasztás tekintetében.
A szervezetünk ugyanis elárulja, hogy megfelelő mennyiségű folyadékot, vizet iszunk-e.
Hiszen abban az esetben, ha nem eleget, vagyis keveset iszunk, ritkán járunk toalettre pisilni, s a vizeletünk is sötététebb sárga  színű lesz. Ebben az esetben láthatjuk, hogy feltehetően nem iszunk elegendő mennyiségű vizet.

Ellenben ha naponta 6-10 alkalommal is meglátogatjuk a toalettet pisilés céljából, a vizeletünk majdnem színtelen, akkor valószínű, hogy a szervezete számára megfelelő mennyiségnél több folyadékot fogyasztunk.
Természetesen ez sem egészséges, mert ebben az esetben a kiválasztás következtében túl sok ásványi anyagotot fogyasztunk el, ennek a kiválasztása pedig megterhelheti a vesénket.

Nem szabad elfelejteni ugyanakkor azt sem, hogy folyadékot nem csupán a kiválasztó szervrendszerünk munkája eredményeképpen veszítünk, hanem közel 1 liter mennyiséget izzadás, légzés következtében, és nedvesség távozik szervezetünkből a széklettel is.

Nem elhanyagolható szempont az sem, a folyadék bevitele nagyjából egyenlően legyen elosztva a nap folyamán, ugyanis a felesleg a vesén keresztül távozik.

Ha a szervezetünk nincs extrém fizikai vagy hőhatás alatt a szervezet, akkor a megfelelő folyadék fogyasztás a fentiek szerint elégséges.
Fontos, hogy az extrém túlzások megviselhetik a szervezetet, s szélsőséges esetben felborulhat a vér elektrolit-egyensúlya is, ami szélsőséges esetben akár halált is előidézhet. 


D) Van-e olyan eset, amikor valaki túl sok vizet iszik?

Igen, van ilyen eset.
A szélsőségesen nagy mennyiségű folyadékbevitel káros lehet úgy a vesék, mint a keringési rendszerünk számára.
Hiperhidrációnak nevezik azt az esetet, amikor a kelleténél lényegesen nagyobb mennyiségű víz halmozódik fel a szervezetünkben.

Normélis esetben a szervezetünk védekező mechanizmusa miatt egészséges szervezetben ilyen nem fordul elő, mert a kiváló veseműködés kiválasztja azt.

A hiperhidrációt okaként megemlíthetjük a szteroidos kezelést, diabetes insipidus (nem ugyanaz, mint a cukorbetegség) esetleg a só- és vízháztartásunk "elromlott" szabályozása. A hiperhidráció következtében a testsúly megnövekszik, a víz ödémásodáshoz vezet, ennek következményeként pedig légszomj, esetleg nehézlégzés alakulhat ki.
A has is felpuffad jellemzően.

A különböző görcsöktől a fejfájásig további számos tünetet okozhat még a túlzottan sok folyadékbevitel. 


E) Milyen típusú vizet javasolt, érdemes fogyasztani? 

Ihatsz akár desztillált vizet is, de felelsleges, hiszen hiányzik belőle az ásványi anyag.

Ihatsz csapvizet – azok a szerencsések, akiknél jó ízű a csapvíz –,
Ihastz akár forrásvizet is.
Ihatsz ásványvizet.
Ihatsz ízesített vizet is.

Arra azonban mindenképpen ügyelj és figyelj, ha ásványvizet, és/vagy ásványi anyagokat tartalmazó vizet iszol, figyelj az arányokra.
Nézd meg, milyen koncentrációban tartalmazz a különböző elemeket.

S mint ahogy mindenre igaz, hogy a "Változatosság gyönyörködtet", az ásványvíz fogyasztásnál se feledd időnként váltogatni a fogyasztott vizet.

Mégiscsak jobb, ha az ásványkoncentráció időnként más és más vizek elfogyasztásából áll össze.


F) Mikor kell a szokásosnál több folyadékot fogyasztani, avagy meginni?

Abban az esetben példának okáért, ha éppen diétázol.
A kevesebb étel ugyanis kevesebb vízfelvétellel is jár, ráadásul az anyagcsere lelassulásának következtében is kevesebb vizet fog kiválasztani a szervezeted.

Ha klasszikus módon oda vagy a sós ételekért (nem egészséges!) és mindeközben húsimádó is vagy (rengeteg fehérje), akkor is igyál sokat, mert a fehérjék felszívódása miatt a vér besűrűsödhet, ami hosszú távon nem egészséges. 

Betegség esetén is több folyadékra van szükséged, ha ráadásul lázas beteg is vagy, mert a hő vizet vesz el a szervezettől, s párolgási veszteség is magasabb.

Az esetleg becsúszó húgyúti fertőzések esetén is érdemes több folyadékot fogyasztani, hiszen ez a kórokozók távozásának útját és módját is elősegíti.

Azt nyilván nem feledhetjük, erről korábban is volt már szó, hogy forróságban, erős fizikai erőkifejtés közben és utána, valamint sportolás közben sok folyadékot kell fogyasztani.

G) Mi a teendő olyan betegségek esetén, amikor kifejezetten azt javasolják, hogy keveset igyunk?

Vannak olyan betegségek és esetek, amikor orvosi javallatra, a javasoltnál kevesebb folyadékot kell fogyasztani. Ilyen esetekben kell tartani az előírt mennyiségeket és ajánlott folyadékokat fogyasztani, valamint maradéktalanul betartani az orvosi utasításokat/javaslatokat.

Azonban ne feledd, ha egészséges vagy és nincs semmilyen betegséged, akkor teszel magaddal és a szervezeteddel jót, ha eleget iszol.

A tiszta ivóvíz legyen Veled és a Te testedben!