Mire való, mire használható egy páratartalom-mérő?

Ha a páratartalom mérése nélkül használsz otthon párásító vagy páramentesítő készüléket, az pont olyan, mintha nem lenne az autódban benzinszint-mérő. Tudod, hogy fogy az üzemanyag, valamikor hamarosan tankolni kell, de fogalmad sincs, hogy mikor ürül ki teljesen a tank. Na, vajon megáll a motor az út közepén, vagy hazaérsz még tankolás nélkül?

A legtöbb lakás levegője télen, fűtési idényben túl száraz, így valószínűleg szükséged van párásításra. De egyelőre nem tudjuk, hogy mennyire. Az sem jó, ha túl sokat, a kelleténél többet működik a készülék. A túl párás levegő is egészségtelen, nem is beszélve a felesleges, így valahol biztosan kicsapódó páráról. A túlpárásítás legfőbb jele az ablakon lecsorgó, kicsapódott víz, aztán később a megjelenő penészfoltok.

Egy páratartalom-mérő segítségével mindig látni fogod, hogy éppen milyen a relatív páratartalom a helyiségben. Így azt is tudni fogod, hogy mennyi ideig kell használni a párásító készüléket és mikor jön el az idő, amikor már jobb lesz kikapcsolni a gépet.

Mennyi az ideális páratartalom?

A levegőben lévő vízpára mennyiségét a relatív páratartalom mutatja meg. Azért nevezzük relatív páratartalomnak, mert nem a mért mennyiséget mutatja meg (hogy ennyi és ennyi milliliter vagy köbcentiméter víz van a légtérben), hanem százalékos értéket mutat.

A relatív páratartalom megértéséhez azt kell tudnunk, hogy a levegő nem mindig tud ugyanannyi vizet felvenni. A meleg levegő több párát tud magában tartani, mint a hideg. Ezért van az, hogy a szoba levegőjét már attól is párásabbnak érezzük, ha minden párásítás nélkül csökkentjük a benti hőmérsékletet. A relatív páratartalom ettől növekedni fog.

Az emberi tartózkodásra használt helyiség elfogadható páratartalma a 40-60 százalék közötti érték. Ehhez képest egy központi fűtéses szoba télen akár 20 százalékos páratartalmúra is kiszárad. Az ennyire száraz levegő már mindenképpen káros: kiszárítja a bőröd, a légutaidat, éjjel pedig köhögni kezdesz, mert a túl száraz levegőben szabadon szállnak az elszabadult porszemek.

Az elfogadható tehát a a 40-60 százalék közötti érték, ideális pedig az 50-55 százalék. Kisgyermekeknél ennél magasabb is lehet, ott fel lehet emelni egészen 60 százalékig is.

Melyik páratartalom-mérőt válaszd ki?

A páratartalom-mérők két fontos értéket mutatnak: a helyiség hőmérsékletét és relatív páratartalmát. Minden más csak a használat kényelmét szolgálja. Az egyszerűbb típusok durvább kialakításúak, a korszerűbbek szebbek és plusz funkciókat is tartalmaznak, például órát, képernyővilágítást. Vannak falra szerelhető és asztalra, polcra helyezhető változatok is.

Mivel a páratartalom a hőmérséklettel együtt változik, ezért a mérőt is érdemes olyan helyre helyezni, ahol átlagos hőmérséklet veszi körül. Ne kerüljön például az ablak alá, vagy a fűtőtest közelébe. A radiátorról felszálló meleg (vagy gázfűtésnél a konvektorból felszálló forró) és száraz levegő teljesen megbolondítaná a műszer értékeit. Ha nagyon rásüt a nap, az is befolyásolhatja a mért értékeket.

Érdemes a készüléket 150-160 centiméter magasra helyezni. Egy asztal, komód, polc teteje tökéletes választás a számára. Ezek kifejezetten elegáns kivitelű, szép műszerek, nem kell eldugni őket a lakás gépészeti berendezései közé. Ott a helyük az asztalon.

Hogyan használd fel a páratartalom-mérő adatait?

Mivel a páratartalom-mérő általában nincs közvetlen összeköttetésben a párásítóval, ezért a páratartalom pontos beállítására nincs lehetőség. Ez már az okos otthon, az otthoni automatizálás kategóriájába eső dolog lenne (nem lehetetlen, csak bonyolultabb átalakítások kellene hozzá). Az otthoni párásító berendezések sem előre beállított, pontos adatokat figyelnek, hanem egy tól-ig tartományt. A lényeg: ha a páratartalom 40 százalék alá esik, akkor szükség van a párásításra.

Az egészen egyszerű párásítókon nem lehet beállítani az elvárt páratartalom értékét. A legtöbb, nem automata készülék folyamatosan működik, amíg ki nem kapcsolod. A levegő annyi párát vesz fel, amennyit tud.

Ha automata párásítót használsz, az már képes lehet arra, hogy az előre beállított értékek között tartsa a helyiség páratartalmát. Ha a minimum érték alá esik a páratartalom, akkor a párásító bekapcsol, ha eléri a felső, 60 százalék körüli határt, akkor pedig kikapcsol. Közben folyamatosan működik.

A páratartalom-mérő azért is jó szolgálatot tehet neked, mert nélküle nem tudod pontosan felmérni, mekkora kapacitású párásítóra van szükség. Előfordulhat, hogy van párásító a lakásban, használod, de a család panaszai továbbra is megmaradnak – éjjel köhögnek a gyerekek, száraz a bőrötök, kellemetlenül száraznak és porosnak tűnik a lakás. A műszer ilyenkor megmutatja a valóságot. Hiába működik a párásító, ha túl kicsi kapacitású berendezést üzemeltetsz, ami nem képes a teljes légtér megfelelő párásítására. Ilyenkor nagyobb kapacitású készülékre kell cserélni.

Előfordulhat ennek az ellenkezője is, hogy túl nagy kapacitású eszközt használsz a lakásban. Erre nincs szükség. Egy átlagosnál jóval nagyobb kapacitású párásító több tízezer forinttal kerül többe. Ha van megfelelő páratartalom-mérőd, akkor ettől a túl nagy kiadástól is megkímélheted magad, hiszen ismered a kiinduló adatokat. Érdemes tehát mindenképpen rászánni azt a pár ezer forintot és párásító, páramentesítő beszerzése előtt egy páratartalom-mérővel felmérni, hogy mi is a valós helyzet az otthonodban.

Szeretnéd te is egészségesebbé tenni otthonod levegőjét?

Itt párásító, páramentesítő, légtisztító berendezéseket találsz nagy választékban.