Mikor van szükség páramentesítő készülékre?

Páratartalom a lakásban

Az ember számára a 40-60 százalékos relatív páratartalom az elfogadható. A 40 százalék alatti páratartalmú levegőt már túl száraznak, élhetetlennek érezzük. Kiszárad a szánk, megköhögtet a levegő, pergamenhez hasonló szárazságú lesz a bőrünk. A túl magas, 60 százalék feletti páratartalmú levegőben pedig nehézzé válik a légzés, mindent nyirkosnak, vizesnek érzünk.

Egy lakás páratartalmát sok minden befolyásolja. Először is a külső levegő. Aztán növeli a páratartalmat az emberek által kilélegzett levegő, a vízpára, amit kiizzadunk, aztán a főzés és a fürdés vízpárája. És végül itt a mosás kérdése. A fürdőszoba szellőzése nagyrészt el tudja tüntetni az egymás után tisztálkodó 3-4 családtag által keltett vízpárát, de nem mindig tud mit kezdeni a helyiségben száradó, 6-8 kg vizes ruhából felszálló, alkalmanként legalább 5 liternyi vízpárával.

Az említett, páratartalmat növelő tényezőket legtöbbször nem tudjuk csökkenteni. Nincs sok befolyásunk a külső levegő páratartalmára, s a ruhákat is szárítani kell valahol. A túlságosan bezárt, szellőzést nem hagyó lakásokban téli időszakban mindennapos jelenség az ablaküvegeken lecsorgó víz. Ez a hideg felületen lecsapódó pára a közel 100 százalék körüli relatív páratartalmú helyiségek biztos jele.

Miért kell csökkenteni a páratartalmat?

Rosszabb esetben a víz nem az üvegen, hanem egyes falrészeken csapódik ki. Ez akkor fordul elő, ha nincs elegendő külső szigetelés, vagy hibás. Ha valahol hiányos, megszakad a szigetelés, akkor ott hideg falfelületek alakulnak ki, s ezeken éppen úgy kicsapódik a pára, mint a fürdőszobában a tükör felületén, vagy a gőzölgő tűzhely melletti ablakon a konyhában.

A lakásban kicsapódó pára azért is veszélyes, mert ezeken a helyeken fog elsőként megjelenni a penész. A penészfoltokat pedig végleg eltüntetni nem lehet – nem fog eltakarodni a lakásból mindaddig, míg a hideg fal és a nagy mennyiségű pára találkozását végleg lehetetlenné ne tesszük.

A lakásban tehát három okból lehet szükség a páratartalom csökkentésére:

• a túl magas páratartalom kellemetlen közérzetet, nehéz légzést okoz, légúti betegségben szenvedőknek, asztmásoknak egyenesen hátrányos
• nehezebben száradnak a ruhák, nem tud kiszáradni a fürdőszoba
• állandóan nedvesek az ablakok, rosszabb esetben a falak is
• megjelenik a penész, mely nem csak csúnya, de még fokozottabban veszélyes az  egészségedre is: súlyos asztmát okozhat.

A páratartalom csökkentése

A páratartalom otthoni növelésére számos egyszerű eszközt is ismerünk, hiszen már egy egyszerű vizes törölközővel is javítani lehet a lakás túl száraz levegőjén. A magas páratartalom azonban nem kezelhető ilyen egyszerűen. A páratartalom csökkentéséhez páramentesítő készülékre van szükség.

Hogyan működik a páramentesítő?

A páramentesítő készülék működésének megértéséhez azt is szükséges tudnunk, hogy mit is értünk relatív páratartalom alatt. A relatív páratartalom azt jelenti, hogy amennyi vizet a levegő most éppen el tud párologtatni, ahhoz képest mennyi található a légtérben. A 100 százalékos páratartalom esetén a levegő már nem tud több vizet elpárologtatni, az már valamilyen felületen mindenképpen kicsapódik. A melegebb levegő több vizet tud befogadni, az alacsonyabb hőmérsékletű sokkal kevesebbet. Tehát ha a levegőt hőmérséklete csökken, akkor a pára is kicsapódik belőle, mert a hidegebb levegő már nem tudja ugyanazt a mennyiséget magában tartani (ezért ered el az eső is).

A páramentesítő készülék valójában egy hűtőszekrény. Beszívja a lakás levegőjét, majd hirtelen lehűti azt. A hidegebb levegőből pedig egy tartályba kicsapódik a pára, hiszen az alacsonyabb hőmérsékletű levegő már nem tudja ugyanazt a mennyiséget magában tartani. Egy ventillátor beszívja a szobából a levegőt, ami egy hőcserélő rendszeren áramlik keresztül, miközben kicsapódik belőle a víz. A száraz levegő pedig visszajut a szoba légterébe.

A kisebb, otthoni használatra szánt páramentesítő készülékek 30-60 négyzetméter közötti területen alkalmazhatók sikerrel. Naponta 10-20 liter vizet szűrnek ki a légtérből.

Vannak olyan páramentesítő készülékek automatikus páratartalom-szabályozással rendelkeznek. Be lehet állítani egy páratartalom-értéket (általában egy tartományt, egy tól-ig értéket), s a készülék akkor dolgozik, ha a beállított értéknél magasabb páratartalmat mér a helyiségben. Ha eléri a kívánt határt, akkor kikapcsol.

A készülék kijelzőjén követni is tudod, hogyan alakul a helyiség páratartalma. Ha intenzívebbé szeretnéd tenni a páramentesítést, akkor több fokozatban tudod állítani a készülékben dolgozó ventillátort – azaz erősíteni vagy gyengíteni tudod a levegő áramlását.

Hol ajánlott páramentesítő készülék használata?

• Lakásokban, lakószobákban
• Konyhában, ahol gyakori a nagy gőz
• Fürdőszobában, ha nem kielégítő a helyiség szellőzése
• Minden olyan helyiségben, ami nehezen szárad, ahol a vízpára kicsapódik az ablakon vagy más felületen
• Javítás, felújítás, építés után, ahol a frissen vakolt falnak vagy festésnek gyors száradásra van szüksége
• Párás helyiségekben, ahol értékes papírokat, könyveket, iratokat, tervrajzokat, képeket tárolnak
• Dohos helyiségekben a levegő javítására (pincék, tárolók, nyaralók)
• Fűtetlen helyiségekben, nyaralókban
• Fürdőkben, otthoni medencék közelében.

Túl párás, nyirkos az otthonod, s szereténd egészségesebbé, kellemes klímájúvá varázsolni a lakást?

Nézz szét a páramentesítő készülékek között!