Miért szárazabb télen a levegő a lakásodban mint nyáron?
Nyáron még a lakótelepi lakásokban sincs szükség arra, hogy párásítóval állítsd be a helyiségek optimális páratartalmát. Amint tartósan lehűl a kinti levegő és elindul a fűtési szezon, máris jelentkeznek rajtad is a száraz lakás okozta kellemetlen tünetek. Ha száraz a lakásod, akkor télen sem nélkülözheted otthonodban a párásító használatát.
Ha a lakásod száraz, akkor télen sem nélkülözheted otthonodban a párásító használatát.
Ezen a télen a december végén érkezett extrém hideg tette be a kaput a lakások páratartalmának. Aki korábban még nem érezte túl száraznak az otthona levegőjét, ezekben a hetekben már biztosan annak is megváltozott a véleménye.
Reggelente egyre többen ébrednek kaparó torokkal, eldugult orral, kiszáradt légutakkal.
A gyerekorvosoknál is megnőtt a forgalom, s sok szülő nem is nagyon értette, hogy gyermek hol kapta el a náthát, ha egyszer a téli szünet alatt végig a szülőkkel otthon tartózkodott. Vajon mi ennek az oka?
Egy átlagos társasházi lakás levegője általában túl száraz.
Ez alól kivétel, ha a lakásnak nincs rendben a szigetelése, vagy új építésű és a falak még nem száradtak ki egészen.
Sajnos, sok új lakás építtetője még azelőtt beköltözteti a lakókat, hogy az épület megfelelően kiszáradna. Ilyenkor jelenik meg az extrém magas páratartalom miatt pár hónappal a használatba vétel után a penész.
Egy nem most épült, megfelelően szigetelt, jól szellőző lakott lakás levegője ilyenkor már szinte mindig túl száraz. A páratartalom 20-30 százalék körüli, ami még egy teljes nagymosás kiteregetésekor sem emelkedik 3-4 százaléknál többet. Nyáron ennél sokkal magasabb értékeket lehet mérni.
A relatív páratartalom a hőmérséklettől függ
Amit mérni szoktunk, és ami műszer nélkül is az emberi szervezet számára érzékelhetővé teszi a levegő nedvességtartalmát, az a relatív páratartalom.
A relatív páratartalmat százalékban határozzák meg. A 100 százalék az a páramennyiség, amennyit a levegő az adott körülmények között összesen képes felvenni.
Ha a relatív páratartalom 50 százalék, az azt jelenti, hogy pontosan fele annyi nedvesség található a levegőben, mint amennyit az összesen képes lenne magába fogadni.
Ugye, innen nézve milyen kevés a lakásokra nagyon is jellemző 20 százalékos páratartalom? A szoba levegője ilyenkor ötször annyi nedvességet is elbírna.
Miért télen alacsonyabb a páratartalom?
A relatív páratartalom függ a hőmérséklettől is. A meleg levegő többet tud párologtatni, mint a hideg. Ha a lakás felmelegszik, ugyanakkora tényleges nedvességtartalom mellett is alacsonyabb lesz a relatív páratartalom.
A kinti, nagyon hideg levegő páratartalma nagyon csekély. Amikor szellőztetünk, akkor ezt a nagyon száraz levegőt engedjük be a lakásba, s eresztjük ki a sokkal párásabb, meleg benti levegőt. Ez is jelentősen szárítja a lakás levegőjét. A nedvességtartalomnak nincs kívülről jövő utánpótlása.
A páratartalmat belülről, mesterségesen kell ilyenkor pótolni. A ruhák kiteregetése, a főzés, a fürdés természetes páratartalom-növelő hatása ilyenkor már kevés.
Túl száraz ahhoz a levegő, hogy ezek érdemben emelni tudják a páratartalmat. Mindenképpen mesterséges párásításra, párásító készülék használatára van szükség.
Párásító készülék használata szükséges, ha 30 százalék alatti a relatív páratartalom
Miért baj az, ha túl száraz a lakás levegője?
A túl száraz levegő rontja a lakás életminőségét. Aki tartósan túl száraz levegőjű helyiségekben tartózkodik, az előbb-utóbb érezni fogja magán a tüneteket:
1.) állandóan száraz bőr: főleg a kéz és a láb szárazsága érezhető;
2.) a bőr pergamenszerűvé válik, szinte kellemetlen a tapintása
3.)alvásproblémák; a kiszáradó légutak miatt eldugul az orr, a szánkon vesszük a levegőt, ami rendszeres torokfájást, gyakori horkolást okoz
4-) állandó, száraz köhögés, főleg éjszaka
5.) hidegérzet; az egyre melegebb lakást is egyre inkább hűvösnek érezzük.
A hőérzet és a levegő nedvessége
A túl száraz szobát hűvösebbnek is fogod érezni. Ilyenkor télen nem ritka, hogy a 23-24 fokos szobában is jól esik még egy pulóver, mert hűvösnek érzed a levegőt. Sokkal melegebbnek éreznéd ugyanazt a szobahőmérsékletet, ha magasabb lenne a helyiség páratartalma.
Ugyanakkora hőmérséklet mellett a párásabb levegőt melegebbnek érezzük, mint a szárazabbat. Így a fűtéssel is spórolsz, ha sikerül a lakás páratartalmát optimális értékre beállítani. Nem fűtesz feleslegesen, nem lesz állandó hideg érzésed otthon.
A megoldás: párásító készülék
Párásító készüléket ma már minden igényt kielégítően választhatsz.
A hagyományos, ventillátoros párásítókat az alacsonyabb áron kapható, egyszerűbb készülékek közé soroljuk, míg az ultrahangos párásítók már automata működésűek és a legmagasabb igényeket is kielégítik.
Mi a különbség a kétféle típus között?
A ventillátoros párásító a szoba levegőjét egy ventillátor segítségével szívja be, majd egy nedvesítő betéten juttatja keresztül. A beáramló levegő felveszi a magasabb nedvességtartalmat és úgy lép ki a készülékből.
Ezeknél a készülékeknél a páratartalmat azzal tudjuk szabályozni, hogy mennyi ideig hagyjuk működni a készüléket. Az nem befolyásolható, hogy a készüléken átáramló levegő mennyi vizet vesz fel, az csak a levegő szárazságától függ.
Az ultrahangos hidegpárásítók más elven működnek. Nem a levegőt szívja be és juttatja át egy nedvesítő felületen, hanem magát a vizet szórja szét a helyiség levegőjében.
A vizet egy különleges ultrahangos eljárással porlasztja a készülék. A vizet mikroszkopikus méretű cseppekre porlasztja szét, s e cseppeket szórja szét a helyiségben. A páratartalom így jobban befolyásolható, hiszen a vizet az eszköz közvetlenül juttatja a levegőbe.
Párásítasz, de nem használ?
Van, aki csalódott a párásításban, s azt mondja, semmit nem használnak a párásító készülékek.
Megbízhatóan használják a lakásban, mégsem emelkedik a páratartalom.
Valószínű, hogy akinek ilyen tapasztalata van, az ilyen esetben kisebb teljesítményű eszközt használ, mint amilyenre szüksége lenne.
Ha túl kicsi a párásító kapacitása, akkor nem képes a szükséges mértékben megemelni a helyiség páratartalmát, bármeddig működik is. A természetes légcsere túl nagy a párásító kapacitásához képest.
Amennyi páradús levegőt a készülék termel, annál több jut ki a szabadba egy szellőztetéskor, vagy a természetes szellőzés révén. A megoldás ilyenkor valami nagyobb teljesítményű párásítónak a használata.
Érdemes előtte pontosan tájékozódni, s egy páratartalom-mérő segítségével felmérni, hogy mennyire súlyos valójában a helyzet, mennyire szükséges a párásítás a lakásban.