Asztmás betegnek a párásítás nyáron is fontos

Ha asztmás beteg is van a családban, akkor nyáron is nagyon oda kell figyelni a megfelelő páratartalom beállítására.

A párásítás különösen akkor nagyon fontos, ha a lakás forgalmas főút mellett fekszik – a szárazabb levegőben ugyanis sokkal jobban szállnak a kipufogógázokban lebegő, az asztmatikus tüneteket is kiváltó szilárd por- és koromrészecskék.

A száraz, nyári melegben a lakás levegőjének a páratartalma könnyen lecsökken akár 20-30 százalék alá is, márpedig ez már káros az emberi szervezet számára. A túl alacsony páratartalmú levegő kiszárítja a bőrünket és a légutak nyálkahártyáit. A forró, száraz levegő köhögésre ingerel, asztmás beteg számára pedig könnyen rohamot is kiválthat.

Ráadásul a száraz levegőben jelentősen megnő a szilárd anyagok koncentrációja is. A forgalmas belvárosi, vagy főút melletti területeken élők nagyon is érzik, hogy a száraz, meleg nyári levegőben mennyire meg tud nőni a levegő portartalma, s mennyivel nehezebb a légzés a kipufogógázokkal hozott korom és más szennyeződések miatt.

A páratartalom szabályozása egyre több családnál válik ismert lehetőséggé és nem csak a téli hónapokban. Túl száraz levegőt nem csak a fűtési szezon melege okozhat. Sőt, a száraz nyári levegő még több port és más szennyeződést hoz be a lakásba, ezek ellen is védekezni kell.

Miért jó a párásítás asztmás betegnek?

A környezet változásaira kiemelten érzékeny asztmás betegek számára az ideális az állandó hőmérséklet és páratartalom beállítása. Számukra a nagy kilengések, változások megterhelők.

Igyekezzünk olyan környezetet teremteni számukra, ahol a legkevesebb változással kell szembesülniük: viszonylag állandó és hűvös a hőmérséklet és nincsenek nagy változások a helyiség páratartalmában sem. Az ideális a 19-21 fokos hőmérséklet és hozzá a 40-60 százalékos páratartalom, melyet párásító készülék segítségével is beállíthatunk.

A páratartalom beállítása

Az emberi szervezet nem képes arra, hogy egy helyiség páratartalmát pontosan meg tudjuk állapítani. Hogy a levegőt mennyire érezzük párásnak, az függ a saját szervezetünk hidratáltságától is.

Éppen ezért a páratartalom kézben tartásához az első, nélkülözhetetlen eszköz egy megfelelő páratartalom-mérő. Egy ilyen, alig pár ezer forintos eszköz segítségével mindig pontos képet kaphatunk arról, hogy a lakásunknak éppen párásításra van szüksége, vagy eleve túl magas már az érzékelhető páratartalom.

Ultrahangos hidegpárásító a legjobb asztmás beteg mellé

A párásító készülékek két nagy csoportja közül – hidegpárásítók és melegpárásítók – asztmás beteg mellé a hidegpárásítót javasoljuk. Ezek közül az ultrahangos hidegpárásítók a leghatékonyabbak. Az olcsóbb hagyományos hidegpárásítók egyszerű elven működnek: a beszívott levegőt ütköztetik egy vízfelülettel. A levegő felvesz a párolgó vízből annyi nedvességet, amennyit tud, majd egy ventilátor kifújja a szoba levegőjébe.

Az ultrahangos hidegpárásító ennél sokkal hatékonyabb. A vizet előbb apró, mikroszkopikus méretű cseppekre porlasztja, majd így fújja ki a szoba levegőjébe. A néhány mikrométer méretű vízcseppek azonnal elpárolognak. A párolgás így nem egy helyen, a készülék belsejében történik, hanem egyszerre a teljes légtérben. A párolgás kis mértékben hűti is a helyiség levegőjét, ami egy asztmás betegnek szintén nagyon lényeges.

A párásítás hűti, tisztítja és nedvesíti a szoba levegőjét. E három tulajdonsága teszi nélkülözhetetlenné asztmás betegek számára.

Megnézem a párásítókat!