Asztma tüneteinek enyhítése párásítással vagy páramentesítéssel

Jelen tudásunk szerint az asztma nem gyógyítható betegség, mely Magyarországon már majdnem minden tizedik embert érint. Ha meggyógyítani nem is lehet ezt a betegséget, az asztma tüneteinek enyhítése gyógyszerhasználatmellett is lehetséges.

Mit tehetünk otthon, hogy az asztmás beteg jobban érezze magát, könnyebben átvészelje az asztma okozta rohamokat?

Mi az asztma?

Az asztma valójában egy gyulladás a légutakon. Az asztmás roham során a hörgőket körbe vevő gyulladt izmok összehúzódnak, szűkítik a légutakat. A hörgők belső fala is megduzzad, ettől még nehezebb lesz a levegő áramlása. Végül a gyulladt hörgők egy sűrű váladékot is termelnek, ami letapad a nyálkahártya belső falán és még tovább nehezíti a levegői áramlását. Asztmás roham során valójában nem a levegő beszívása okoz gondot, hanem a kifújása: a beteg azért nem tud levegőt venni, mert az elhasznált, szén-dioxiddal telített levegőt a beszűkült légutakon nem tudja a tüdejéből eltávolítani.

Mi okozza az asztmát?

A betegség legismertebb tünete a múlni nem akaró, legtöbbször éjszakai köhögés, sípoló, hangos, nehéz légzés. Úgy tűnik, mintha a beteg nem tudna levegőt venni – valójában a levegő kifújása okoz számára komoly nehézséget.
Az asztma részben öröklődő betegség, de előfordulásának esélye életmódunktól, egészségi állapotunktól függően sokszorosára növekedhet. A nem megfelelően kezelt szénanáthások, allergiások különösen veszélyben vannak, számukra a megbetegedés esélye az átlagos többszöröse. Ilyen provokáló tényező, ami kiválthatja az asztmát, az allergia mellett a különböző fertőzések, influenza, a dohányzás, egyes gyógyszerek, kemikáliák, de akár az időjárás változása, vagy – különösen gyerekeknél – az erős fizikai aktivitás is kiválthatja a betegséget. Különösen nagy szerepe van az asztma kialakulásában az allergiakeltő anyagoknak: ilyen a házipor, a poratka, a pollenek, penészgomba-spórák, állati szőrök, egyes allergiakeltő ételek.
Az asztma tüneteit a levegőben szálló pollenek, egyéb allergiakeltő anyagok felerősítik. A hideg, tiszta levegő csökkenti a tünetek súlyosságát. Éjszakai asztmaroham esetén például télen jelentősen enyhíti a beteg légzési nehézségét, ha kinyitjuk az ablakot, s beengedjük a hideg levegőt, vagy kivisszük az erkélyre a rohamtól szenvedő beteget.

Az asztma tüneteinek enyhítése

A levegő minősége kulcsfontosságú a roham súlyosságával és a tünetek enyhítésével kapcsolatban is. Igazából azt mondhatjuk, hogy a szélsőségek kerülése a legjobb megelőzés az asztmarohamokkal szemben. Nem lehet a lakás levegője túl száraz, poros, túlfűtött, de kerüljük a túl párás, nyirkos, penészes helyiségeket is.

A levegő minősége kiemelten fontos

Asztmás betegek számára különösen fontos, hogy a levegőminőség kérdését kézben tudjuk tartani a lakásban. A hőmérséklet szabályozása mellett a mai technikával ez két dolgot takar:

• ügyeljünk a levegő tisztaságára, használjunk légtisztító, légmosó berendezést és
• kontrolláljuk a levegő páratartalmát, a relatív páratartalom maradjon az 50-60 százalékos tartományban.

Mindezekhez szükségünk van páratartalom-mérőre, lehetőség szerint valamilyen légtisztítóra és a relatív páratartalomtól függően párásítóra vagy páramentesítő készülékre.

Párásító készülék

Párásító készülékre akkor van szükség, ha túl száraz a lakás. A relatív páratartalom ilyenkor messze van az ideális 50-60 százalékos értéktől, legtöbbször 30 százalék alatti.

Mivel az asztmás betegek számára az alacsonyabb hőmérséklet a kedvező, ezért is válasszunk lehetőleg ultrahangos hidegpárásítót. Ebben nincs fűtőszál, nem forralja fel a tartályában lévő vizet. A vizet egy ultrahangos módszerrel milliméternél is kisebb apró cseppekké porlasztja, majd kifújja a levegőbe. A szoba száraz levegőjében ezek a mikroszkopikus méretű vízcseppek azonnal el tudnak párologni. A párologtatás hatásfoka nagyon jó, miközben nem emeli meg a szoba levegőjét – sőt, a vízcseppek párologtatása kis mértékben inkább hűti is a helyiséget.

Az ultrahangos párásítók előnye az is, hogy az el nem párolgó porlasztott vízcseppek megkötik a porszemeket. A vízcsepptől elnehezülő porszem nem lebeg tovább a levegőben, hanem lerakódik a padlóra, vagy bútorra. A lerakódott por már nem bántja tovább a légutakat. Bár a „poros” szobát sok háziasszony a polcok szélén látható porcsíkokkal azonosítja, valójában a bútorokra már lerakódott por teljesen ártalmatlan. Problémát az okoz, ami szabadon lebeg a levegőben.

Páramentesítő készülék

Páramentesítő készülékre akkor van szükség, ha a levegő relatív páratartalma jelentősen magasabb az ideális 60 százaléknál. Egy 80-90 százalékos páratartalmú helyiségben egészséges embernek is nehéz már a légzés. Az ilyen párában dús levegő asztmásokból szinte biztosan nehezen múló rohamot, fulladásérzést vált ki. Feladat a levegő hűtése és a páratartalom csökkentése.

A levegőben lévő vízpára mennyisége a hőmérséklet csökkentésével is változtatható. A hűvösebb levegő kevesebb vizet tud megkötni. Ha adott páratartalom mellett lehűtjük a levegőt, akkor a víz kicsapódik – megjelenik a falakon, üvegen, vagy más, hideg felületeken.

Kis mértékben a páramentesítő készülék is lehűti a levegőt. A páramentesítő úgy működik, hogy a készülék a beszívott levegőt előbb megszűri, majd egy hőcserélőn hirtelen lehűti. A hőmérséklet-csökkenés hatására a vízből kicsapódik a nedvesség. A hűvösebb és szárazabb levegőt a készülék egy ventilátorral kifújja a szobába, a vizet pedig tartályba gyűjti.

Minél jobb minőségű egy páramentesítő készülék, annál nagyobb a kapacitása és annál inkább számíthatunk páramentesítés közben a levegő megtisztítására is. A páramentesítőszűrőin csak a tiszta levegő halad át, a porszemek, pollenek, jobb készülékeknél az akár mikrométer méretű egyéb vegyi anyagok is kiszűrődnek.

Megnézem a páramentesítőket! Megnézem a párásítókat!